Facebook      Youtube
+36 22 501 632       

Fogalomtár

Ezzel kezdődjön Tartalmazza Pontos kifejezésHasonló kifejezés
Kifejezés Meghatározás
Erdei életközösség (ökoszisztéma)

Fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség.

Erdészeti magánút

Az erdő termelésből való kivonásával járó erdészeti létesítmény, amelyet az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - hoztak létre, és amely megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja a rendszeres gépjárműforgalom lehetőségét.

Erdészeti monitoring

Az erdészeti monitoring célja az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer által (EMMRE) az erdők állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közti kapcsolatok vizsgálata, az erdei károsítók elszaporodásának előrejelzése, az ellenük történő védekezés szervezése. A monitoring kiterjedhet az emberi és természeti hatások figyelésére, azaz az illegális tevékenységre (falopás, rongálás, szemétlerakás, quadolás) és a klímaváltozásra, károkozók megjelenésére, tűzesetekre, illetve a gyűjtött adatok alapján elemzések és előrejelzések készítésére.

Erdészeti szakszemélyzet

Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő személy.

Erdő

Az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület.

Kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek

  • Területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
  • Területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
  • időlegesen igénybe vett erdő területe;
  • a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
Erdőfelújítás

Új erdőállomány létrehozása természetes vagy mesterséges úton olyan területen, ahol előzőleg is erdő állt (a felújítás az előző állománytól eltérő fajokkal is történhet).

Erdőgazdálkodás

Az erdő fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége.

Erdőnevelés

A fiatal erdők ápolását erdőnevelésnek is hívjuk. Ez a tevékenység (sorközművelés, tárcsázás, talajmarózás, kapálás, sarlózás, nyesés) azt szolgálja, hogy véghasználati korra az a fafaj és állományszerkezet alakuljon ki, amely a legnagyobb értéket hordozza. Az erdő ápolása a telepített állomány védelmét jelenti, beleértve a biotikus károsító hatások ellen szükséges védőintézkedéseket, az erdőtelepítés évenkénti ápolását, károsítók elleni védelmét, tűzvédelmi pászta szántását, valamint tisztán tartását.

Erdősítés

Az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig.

Erdőtelepítés
  1. Erdő létrehozása olyan földterületen, amelyet korábban más módon hasznosítottak (más művelési ágban szerepelt), vagy olyan kitermelt erdő területén, amely legalább 10 évig nem került felújításra.
  2. Nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása.
Fakitermelés

A fakitermelés az a folyamat, amelynek során a telepített vagy természetes erdőből a szálfákat további feldolgozás céljára elérhetővé teszik. A fakitermelés fő munkaműveletei a döntés, a gallyazás, a választékolás, a darabolás és a felkészítés. A fakitermelés az erdőgazdálkodás egyik lényeges területe, az erdőgazdaság feladatai közé tartozik az erdő fáinak védelme, karbantartása mellett a fakitermelés koordinálása is.

Fatolvajlás

A fatolvajlás az erdő tulajdonosának tudta nélkül történik. Általában alkalomszerű, többnyire saját szükségletre történik, bár nem ritka a tovább értékesítés sem. A tulajdonos károsul, mivel hiába rendelkezik fakitermelési engedéllyel, nem tudja kitermelni az előre betervezett mennyiséget. Ha súlyosan meglopják, még felújítási kötelezettsége is keletkezhet, ami idő előtti tetemes kiadás. Különösen a magán erdőgazdálkodókat érheti nagy veszteség, hiszen általában kis erdőterülettel rendelkeznek, és erdővagyonuk akár teljes egészében a bűnözők pénztárcáját gyarapíthatja.

Illegális fakitermelés

Az illegális fakitermelés a tulajdonos tudtával, hozzájárulásával történik. Az esetek egy részében az elkövetők olyan személyek nevére íratják az erdő tulajdonát, akiken a későbbiekben a szankciók, kötelezettségek nem foganatosíthatók. Az illegális fakitermelés a fatolvajlásnál helyileg jóval nagyobb károkat okoz, hiszen nem csak néhány fa kivágását jelenti.

Jogosult erdészeti szakszemélyzet

Szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő erdészeti szakszemélyzet.

Tarvágás

A teljes vágásérett erdőállomány kitermelése, amelyet erdőfelújítás követ. A főváros környékén ritkán, főleg az idegenhonos fafajból álló erdőkben használatos, pl. fafajcsere esetén.

Természetes erdők

Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen.

Természetes felújítás

Olyan erdőművelési beavatkozás, amelynek során a faállományt saját szaporítóanyagával, természetes úton újítják fel.

A természetes felújítás során az új, fiatal faállomány magról (generatív) vagy sarjról (vegetatív) úton keletkezik. Természetes úton a kocsánytalan tölgy (néha kocsányos tölgy), a cser és akác állományainkat újítjuk fel. Sarjról az akác, a szürkenyár, ill. a mézgás éger és fehér fűz állományokat szokás felújítani.

A természetes erdőfelújítás jellemzően olcsóbb, de jóval kockázatosabb, mint a mesterséges felújítás. Két legfontosabb előnye, hogy az erdő szerkezetének durvább átalakítása nélkül tudjuk felújítani az erdőt, illetve hogy az utódállomány közvetlenül örökli az anyaállomány tulajdonságait.

Tógazdaság műszaki létesítményeinek a védelme

A tógazdaságok védhető, illetve védendő létesítményei a különböző típusú utak (földutak, szilárd burkolatú utak, gazdasági vízi utak, vasútvonalak) és működéshez szükséges épületek (magtárak, raktárak, műhelyek, feldolgozó helyek, tárolók). A járműforgalom figyelésével ezek használata és megközelítése pontosan nyomon követhető.

Készítő: Super User
Tógazdaság védelme

​A tenyésztett halak szaporítására és nevelésére szolgáló tavakat, épületeket és berendezéseket együttesen magába foglaló haltermelési létesítmény. Többnyire nagyobb gazdasági komplexum, ahol a terület és az objektumok védelmére élőerőt alkalmaznak. Az élőerő segítésére és kiegészítésére lehet bevetni érzékelőkből álló intelligens rendszereket.

Készítő: Super User
Üzemterv, erdőgazdálkodási üzemterv

A körzeti erdőtervnek az adott erdőterületre vonatkozó adatai, iránymutatásai és előírásai alapján készült, 10 évre szóló erdőgazdálkodási terv.

Vadföld

A vadászatra jogosult által gondozott olyan terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása.

Véghasználat

Vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik.